Átalányadózás 2022 – Adó- és járulékkedvezmény az egyéni vállalkozók számára
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó az átalányadózás választása esetén is legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti járulékok megfizetésére kötelezett.
2021. évi minimálbér szerinti átalányadózó minimálbér szerinti adója és járulékai:
- társadalombiztosítási járulék:
- minimálbér: 167.400 Ft x 18,5% = 30.969 Ft
- garantált bérminimum: 219.000 Ft x 18,5%= 40.515 Ft
- szociális hozzájárulási adó:
- minimálbér: 167.400 x 112,5% x 15,5% = 29.190 Ft
- garantált bérminimum: 219.000 x 112,5% x 15,5% = 38.188 Ft
2022-től érvényes minimálbér szerinti átalanyadózó minimum adója és járuléka:
- társadalombiztosítási járulék:
- minimálbér: 200.000 Ft x 18,5% = 37.000 Ft
- garantált bérminimum: 260.000 Ft x 18,5%= 48.100 Ft
- szociális hozzájárulási adó:
- minimálbér: 200.000 x 112,5% x 13% = 29.250 Ft
- garantált bérminimum: 260.000 x 112,5% x 13% = 38.025 Ft
A garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint köteles adót fizetni az a vállalkozó, akinek végzett tevékenysége(i) legalább középfokú képesítést, végzettséget követelnek meg.
Nem kötelezett havonta a minimálbér vagy garantál bérminimum szerinti (szocho) adó és (tb) járulék fizetésére a vállalkozó, ha:
- minimum 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik (más jogcímen biztosított)
- nappali tagozatos képzésben vesz részt (más jogcímen biztosított)
- kiegészítő tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas) egyéni vállalkozónak minősül (nem biztosított 2020. július 1-től).
- Az átalányadózó biztosított egyéni vállalkozó az adómentes összegig csak a minimálbér/garantált bérminimum szerint fizet járulékot és szocho adót. Afelett pedig az adóköteles átalányadóalap szerint szja-t, tb-járulékot és szocadót.
- A nem biztosított, nyugdíjas átalányadózó csak 15% személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett az adómentes jövedelem feletti rész után továbbra is (2020. július 1-től 2022-ben is).
Adókedvezmények érvényesítése átalányadózóként
- Fontos! További előnye lehet az átalányadózás választásának, hogy a nem adómentes jövedelemrész esetén fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék terhére az egyéni vállalkozó is érvényesítheti bármely szja adóalap kedvezményt, akár a családi adó- és járulékkedvezményt a katával ellentétben.
A személyi jövedelemadó rendszerében az alábbi adóalap (adó) kedvezmények érhetőek el jelenleg:
- négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- 25 év alatti fiatalok adóalap mentessége (2022. január 1-től!)
- első házasok kedvezménye
- súlyos fogytékosság, tartós betegség kedvezménye
- családi adó- és járulékkedvezmény.
Ingatlan bérbeadása átalányadózó egyéni vállalkozóként?
Felmerül a kérdés sokakban, hogy akkor nem-e éri meg jobban hosszútávon kiadni a lakásomat, ingatlanomat átalányadózó egyéni vállalkozóként 2022-től. A kérdés valóban időszerű. Jogszabály nem tiltja azt (katásként ugyebár tiltja!), hogy az eddig magánszemélyként bérbeadott lakásomat, akár átalányadózó egyéni vállalkozóként adjam bérbe.
Magánszálláshely adózására is választható az átalányadózás, de ebben a részben most alapvetően a hosszú távú ingatlanbérbeadás szabályait nézzük át és hasonlítjuk össze ha azt magánszemélyként vagy átalányadózó egyéni vállalkozóként végezzük.
Ingatlanbérbeadás magánszemélyként
A magánszemélyként történő ingatlanbérbeadás módjával és lehetőségével már foglalkoztunk korábbi cikkünkben. Az ingatlan bérbeadása magánszemélyként jó pár éve elég egyszerűen történik az alábbiak figyelembevételével:
- kötünk egy bérleti szerződést a bérbevevővel
- adószámot nem kell kiváltani a bérbeadáshoz, számlát nem kell adnunk a bevételről, elég a számviteli bizonylat (bevételi pénztárbizonylat, átvételi elismervény vagy bankszámla kivonat)
- ha adószámmal rendelkezünk már más okból kifolyólag: akkor az adóhatóság felé bejelentjük magánszemélyként a saját tulajdonú ingaltanbérbeadás tevékenységet és a bérbeadni kívánt ingatlant, mint telephelyet (magánszemélyként: T101, egyéni vállalkozóként T101E nyomtatvány)
- önálló tevékenység bevétele lesz a bérbeadásból származó bevételünk, ráadásul a
- 10% költséghányadot vagy a tételes költségelszámolás szabálya szerint a bevételből levonhatunk költséget és csak a jövedelem adózik
- 15% szja terheli a bérbeadás bevételét, szociális hozzájárulási adó nem (10% költséghányad esetén a 90% adózik 15%-kal ez 13,5% adó a bevétel arányában)
- ha a bérlő kifizető (egyéni vállalkozó, cég) akkor az adóelőleg ő neki kell megállapítania és levonnia a bevételünkből
- a rezsi nem bevétel, ha nem átalány díjat fizet a bérlő, hanem tételesen a mért fogyasztás alapján fizeti nekünk a rezsit, vagy ha a mérő óráka a bérlő nevére iratjuk
- a közös költséget viszont bevételnek kell tekinteni, ha azt is megtéríti nekünk
Bérbeadás átalányadózás keretében
Amennyiben átalányadózó egyéni vállalkozóként szeretnénk ingatlant bérbeadni az alábbi különbségekkel tehetjük meg:
- webes ügysegéden kell az egyéni vállalkozást minden esetben bejelentenünk, elindítanunk
- átalányadózás jelölni kell a nyomtatványon az adózási részben (alanyi adómentességet érdemes áfa tekintetében választani)
- az egyéni vállalkozásunknak lesz innentől kezdve a tevékenységi köre a lakóingatlan bérbeadás (ÖVTJ. száma: 682001) vagy ha nem lakóingatlanról van szó, akkor értelemszerűen más (pl. gazdasági építmény bérbeadása ÖVTJ 682002 stb.)
- a vállalkozásunk székhelyeként vagy telephelyeként kell a bérbeadni kívánt ingatlan címét is meg kell jelölni, fel kell tüntetni
- átalányadózás tekintetében a 40% költséghányad és a 2 millió forintig adómentes bevétel szabály (1,2 millió forint jövedelem adómentessége) alkalmazható
- átalányadózó egyéni vállalkozóként csak akkor mentesülünk a havi minimum járulékok fizetése alól az adómentes jövedelem határáig, ha heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, társas vállalkozói jogviszonnyal máshol rendelkezünk
- nem mentesülünk a havi adó és járulékbevallások alól (58-as bevallás, minden hónapot követő hó 12. napjáig be küldeni “nullásan” is)
- egyéni vállalkozóként már a kamarai tagdíjat is fizetnünk kell 5.000 Ft/év (tárgyévente március 31-ig kell fizetni)
- nem mentesülünk az iparűzési adóbevallás alól (tárgyévet követő év május 31-ig) és iparűzési adó alap esetén nincs adómentes jövedelem, tehát ha bevételt szerzünk minden esetben adót kell majd fizetnünk a székhely és/vagy telephely szerint illetékes önkormányzat(ok) felé (bevétel 60%-ának a 120%-ának a 2%-a
- iparűzési adó – bevételünk kb. 1,44%-a lesz az adó)
- szja bevallásunkban az egyéni vállalkozókra vonatkozó lapokon kell ettől kezdve a jövedelmet levezetni és bevallani, még nullásan is (szja bevallás tárgyévet követő év május 20-ig esedékes), nem az önálló tevékenység jövedelme soron
A fentieket látva érdemes mindenképp szakemberrel egyeztetni mielőtt ebbe belevágnánk hiszen számtalan apróság elkerülheti a figyelmünket, amit javasolt előtte átbeszélni. Egy adóhatósági ellenőrzés a későbbiekben komoly bírságokat is okozhat, ha nem jártunk el elég körültekintően. Szakember a magasabb adminisztrációs terhek megoldásában is segítségünkre lehet.
Fontos, hogyha az ingatlant kizárólag vállalkozási tevékenységre használjuk, akkor értékesítéskor viszont nem alkalmazhatjuk az Szja törvény 62. § szerinti – elkülönülten vagy külön adózó jövedelmek szerinti – adózást, ezért ezt is érdemes tisztázni és alaposan körüljárni, mielőtt belevágunk.
Forrás:
https://konyvelescentrum.hu/adok-es-jarulekok-kozterhek/atalanyadozas-2022/
További pénzügyi hírek: